Szilágyi Erzsébet

 

Szilágyi ErzsébetÉletéről nagyon keveset tudunk. Kortársai inkább az őt körülvevő férfiak tetteiről írtak. Úgy tudjuk, 1410-ben született Erdélyben. Öt testvére volt, a legismertebb közülük Szilágyi Mihály, Nándorfehérvár kapitánya, Mátyás trónra segítője. Családjából Szilágyi Erzsébet emelkedett a legmagasabbra. Asszonyszíve nagy árat fizethetett érte. Elvesztette férjét, majd egyik fiát is.

Tizennyolc éves lehetett, mikor feleségül vette Hunyadi János. A krónikák két kisgyerekük nevét jegyezték fel, Lászlóét és Mátyásét. Férje, a híres törökverő, többet volt csatában, mint otthon, Vajdahunyad várában. Szilágyi Erzsébetnek kellett gondoskodnia fiai neveltetéséről. 1456-ban a nándorfehérvári diadal után eltemette férjét, özvegyen védelmezte a családi birtokokat és fiai életét. Lászlóét nem tudta megmenteni. Férje után őt is eltemette. Turóczi János krónikás így örökítette meg az eseményeket.

A kis Mátyást, aki ekkor még nem volt tizennégy éves, V. László király fogságba ejtette és magával vitte Prágába. Szilágyi Erzsébet most egyetlen gyermekéért aggódhatott. Mindent megmozgatott, pénzt, fáradságot nem kímélve, hogy kiszabadítsa. Amikor V. László király váratlanul meghalt, Erzsébet asszony minden erejét megfeszítette, hogy fiát a trónra emelje. A Hunyadi család hatalmas vagyonát nem kímélve testvére, Szilágyi Mihály segítségével Mátyást a trónra juttatta.

Ettől fogva uralkodó fiától és mindenkitől megbecsülten élt birtokait igazgatva Óbudán, vagy Vajdahunyad várát építgette Erdélyben. Fia számos új birtokot adományozott neki, cserében gyakran anyagi támogatást várt tőle. Pl. Amikor 1470-ben nagy hadi költségre volt szüksége, tőle is megkívánta, hogy 100 aranyforintot fizessen minden telke után. A király édesanyja jó keresztényként kolostort építtetett a ferences szerzeteseknek.

Talán örömét lelhette élete utolsó éveiben, unokájában, Corvin Jánosban, aki nagyapja keresztnevét kapta. Talán arra is gondolt, hogy kedves unokája valaha király lesz. A sors nem így akarta.

Furcsa fintora a sorsnak, hogy Hunyadi János özvegye, Mátyás király édesanyja úgy halt meg, valószínűleg 1483-ban, hogy halálának pontos idejét egy krónikaíró sem jegyezte fel. Birtokait és Vajdahunyad várát unokája örökölte.

 

Szilágyi Erzsébet pecsétje

 

ARANY JÁNOS: MÁTYÁS ANYJA

Szilágyi
Örzsébet
Levelét megirta;
Szerelmes
Könnyével
Azt is telesirta.

Fiának
A levél,
Prága városába,
Örömhírt
Viszen a
Szomorú fogságba:

"Gyermekem!
Ne mozdulj
Prága városából;
Kiveszlek,
Kiváltlak
A nehéz rabságból.

"Arannyal,
Ezüsttel
Megfizetek érted;
Szívemen
Hordom én
A te hazatérted.

"Ne mozdulj,
Ne indulj,
Én egyetlen árvám!
Ki lesz az
Én fiam
Ha megejt az ármány?

"Adassék
A levél
Hunyadi Mátyásnak,
Tulajdon
Kezébe,
Senkinek se másnak."
Fekete
Viaszból
Nyom reá pecsétet;
Könyöklőn
Várnak az
Udvari cselédek.

"Ki viszi
Hamarabb
Levelem Prágába?
Száz arany,
Meg a ló,
Teste fáradsága."

"Viszem én,
Viszem én,
Hét nap elegendő."
"Szerelmes
Szivemnek
Hét egész esztendő!"

"Viszem én,
Hozom én
Válaszát három nap."
"Szerelmes
Szivemnek
Három egész hónap!"

"Istenem,
Istenem,
Mért nem adál szárnyat,
Hogy utól-
Érhetném
Az anyai vágyat!" -

S ahol jön,
Ahol jön
Egy fekete holló;
Hunyadi
Paizsán
Ül ahhoz hasonló.

Lecsapott,
Lecsapott
Fekete szélvészből,
Kikapá
Levelét
Az anyai kézből.

"Hamar a
Madarat!...
El kell venni tőle!"
Szalad a
Sokaság
Nyomba, hogy lelője.

Madarat
Nem egyet,
Százat is meglőnek:
Híre sincs,
Nyoma sincs
A levélvivőnek.

Napestig
Az erdőn
Űzeti hiába:
Éjfelen
Kocognak
Özvegy ablakába.

"Ki kopog?
Mi kopog?
Egy fekete holló!
Nála még
A levél,
Vagy ahhoz hasonló.

Piros a
Pecsétje;
Finom a hajtása:
Oh áldott,
Oh. áldott
a keze írása

(1854)